Az informatika kerettanterv margójára
{Nem első megjelenés. 2000-ben az első informatika kerettantervek megalkotásának következtében vált általánosan kötelezővé a közismereti informatika tantárgy az általános iskolákban, a középiskolákban és a szakiskolákban. (Szerk.)}
A NAT elfogadása (1995) óta az informatika szédületes tempóban fejlődött. Szükségessé vált e műveltségterület tartalmi megújítása és kibővítése. A kerettantervi munkálatok kezdetén az informatika csoport megvitatta, és írásba is foglalta az elkerülhetetlen tartalmi korszerűsítéseket. Sajnos a NAT megújítására nem került sor, de ez az anyag elvi alapul szolgált a további munkákhoz. Utólag megjelent az INSPIRÁCIÓ c. lap 2000/4. számában.
Az INFORMATIKA kerettantervek készítése – a különböző társadalmi csoportok nyomása alatt – gyakran változó feltételek között zajlott. Kerettantervi csoportunk (2000-ben! szerk.) e változások közül a szűkös órakeretek erodálását viselte el a legnehezebben. A végső óraszámok már jól ismertek, amelyeket a szakma egyöntetűen kevésnek tart. Például középiskolákban, a NAT által javasolt (kb. heti két óra két évfolyamon) helyett, csak a felét kapta az informatika. Pedig a középiskolák túlnyomó többségében már megvannak a feltételei (hardver, szoftver és könyvtár) a komolyabb képzésnek.
Külön probléma, hogy az érettségi szabályzat szerint az informatika alapóraszáma nem elegendő az érettségi vizsgához. Ha az iskola érettségiztetni akar informatikából, akkor az óraszámot duplájára kell emelni, legalább két évig heti két órára. (Nem egyedül az informatika kevesli az óraszámokat. Miért olyan szűkösek az órakeretek? A hagyományos tantárgyak mellett több új tantárgy ill. modul (a NAT alapján) kért magának helyet, a szabadon tervezhető órakeretre pedig szükség van a helyi szabadság viszonylagos megőrzéséhez. Ugyanakkor a tanulók maximális heti óraszámát – nagyon helyesen – a törvény szigorúan korlátozza.) Sokan elismerik az informatika fontosságát, mások viszont egyszerűen divattantárgynak tekintik, és jogosnak gondolják a korlátozást. A kerettantervi csoport minden követ megmozgatott, hogy tárgyuk méltó helyet kapjon a rendszerben. Csupán illusztrációnak, íme egy részlet, Pokorni Zoltán miniszter úrnak írt levelükből:
“Az informatika kerettantervek legutóbb rögzített óraszámai az előző tervhez képest ismételt visszalépést jelentenek. Az informatika ilyen mértékű visszaszorítása szakmailag és pedagógiailag indokolatlan.
Napjainkra a számítógép (és különösen a világhálózat) univerzális szellemi munkaeszközzé vált. Az írás kialakulása óta a számítógép a legnagyobb találmány. Közel az idő, amikor az informatikai tudás éppen olyan fontos lesz, mint az írni-olvasni tudás. Az információs társadalom küszöbén állunk. Az iskola feladata, hogy felkészítsen az információs társadalomban való életre.
A kormányprogram, valamint az ország fejlesztésének koncepciója kiemelten kezeli az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat. Ennek feltétele, hogy közoktatási rendszerünk is korszerű legyen, és megfeleljen az információs társadalom igényeinek. Ehhez mindenekelőtt idegen nyelv és informatikaoktatásra van szükség. A nyelvoktatás a kerettantervben megfelelő óraszámot kapott, az informatika nem.
A munkába állás esélyei azok számára nagyobbak, akik számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek. Ha valóban esélyegyenlőséget akarunk biztosítani a gyerekek számára, akkor az informatika ismeretek megszerzését is lehetővé kell tenni az általános képzés keretein belül. …”
A szokásos praktikus érveken túlmenően, miért gondolom, hogy az informatika nagyobb figyelmet (és óraszámot) érdemel?
Korunkban három nagy tudásterület alapozza meg a kommunikációt és a megismerést. Ezek a következők:
- beszéd, írás, olvasás (idegen nyelven is);
- matematika (és logikus gondolkodás);
- korszerű informatika (számítógépes és kommunikációs technológiák)
E három terület azért hasonlít egymáshoz, mert mindegyikük általános eszközöket nyújt az adat, az információ és a tudás leírására, feldolgozására és a kommunikációra. Az informatika gyakorlat és tudomány, amely olyan eszközöket ad a kezünkbe, amelyek minden tudományban használhatóak, sőt majdnem minden szellemi munkában. Kicsit hasonlóan ahhoz, ahogyan a matematika vagy a nyelv is használható a különböző tudományokban és a gyakorlati munkában.
Felvetődhet a kérdés, hogy a korszerű informatika mely ponton jelent lényegesen mást és többet, mint a nyelv, vagy a matematika?
Hagyományosan a nyelvi és a matematikai műveletek központja az emberi agy. Külső megjelenésük (pl. papíron) csupán a rögzítést és a megőrzést szolgálják. Mintegy az agy tárgyiasult memóriájaként funkcionálnak (adathordozók, háttértárak).
Az informatika hardver- és szoftvereszközei már átveszik a műveletvégzés szerepét is. Az agy az adatot, az információt és a tudást kezelő műveleteknek “csak” végső forrása. Az informatika igazi forradalma abban áll, hogy a műveletvégző már nem egyedül az ember. Továbbá abban is, hogy ez a folyamat tömegméreteket öltött. Hajdan az írás feltalálása azt jelentette, hogy az ismeret tárgyiasítható, viszonylagosan függetlenné válhat az embertől.
A számítógép kifejlesztésével, az ismerettel végezhető szellemi műveletek (legalább egy részük) is tárgyiasíthatók, viszonylagosan függetlenné válhatnak az embertől.
Ahogyan a nyomtatás tömegessé tette az ismeretek rögzítését, most a mikroelektronika és a szoftvertechnológia teszi hasonlóan tömegessé a tárgyiasult műveletvégzést.
A gyakorlatias informatika, azzal, hogy információkezelésre, logikus gondolkodásra, problémamegoldásra tanít és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet fejleszt, korszerű informatikai eszközök alkalmazásával, valamennyi tantárgy tanulását segíti. Olyan eszköztudást ad, azaz olyan ismereteket és készségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy más tudáshoz jussunk. Az informatika, tehát különösen nagy szerepet játszhat a tanulásközpontú iskola kialakításában. A számítógép kiváló lehetőséget nyújt a differenciált fejlesztésre. Nem csak a tehetségesek fejlesztésére, hanem a gyengén teljesítők segítésére is, ha van kellő számú egyszerű gyakorló feladatunk, ill. megfelelő oktatóprogramunk.
Az informatika elsősorban gyakorlati tantárgy, amely jelentős elméleti ismereteket is tartalmaz.
Az informatika már nem egyszerűen számítástechnika plusz könyvtárhasználat. (Talán eddig sem volt az.) A kerettanterv épít a NAT-ra, de szemléletében és tartalmában túl is lép azon. A célok és feladatok között olvasható a következő:
"A középiskolai informatika oktatás legfontosabb célja, hogy a diák időben hozzájusson a munkájához és életének alakításához, szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat erre, kialakítani a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, -tárolási és -átadási technikákat, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy, és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja.
Az informatikai nevelésnek – amely nem egyedül az informatika tantárgy feladata –, meg kell mutatnia, hogy a jól ismert természetes és mesterséges (technikai) környezet mellet létezik a jelek, jelrendszerek, kódok világa, amely mindazt az adatot, információt és tudást hordozza, amellyel az emberiség a valóságos és a képzelt környezeteket (világokat) praktikus, tudományos, művészi vagy más szempontból megjeleníti. A jelek világa, a társadalmi élet minden területét átható virtuális környezetet alkot, amely különösen szemléletesen nyilvánul meg a médiában (film, videó, televízió) vagy újabban az interaktív digitális médiában (multimédia számítógép, hipermédia számítógépes hálózat). Alapvető célunk annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése miként alakítja át a társadalmat, mit jelent a kialakulóban lévő információs társadalom."
A számítástechnika - beleértve a multimédiát és az internet használatát is - és a könyvtárhasználat együtt alkotja az informatika tantárgyat. Közeli területek és talán egyszer majd a tantárgyba integrálódnak: a médiaismeret, a kommunikáció nagy része valamint a kibernetika (robotika). Az ismeretkezelés szempontjából rokon területeknek számítanak: a matematika, a logika és a nyelv (írás, olvasás). Végül majdnem minden tantárgy ill. műveltségterület alkalmazza az informatikát: fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem és a művészetek.
A NAT-hoz viszonyítva milyen új tartalmak jelentek meg a kerettantervben?
Megjelentek illetve hangsúlyt kaptak a hálózati szolgáltatások, a hálózati kommunikáció. A dokumentumkészítés számítógéppel már nem egyszerűen szöveg- és ábraszerkesztés, hanem szöveg, kép, hang, zene és részben animáció, prezentáció, mozgókép. Mindez eltolódva a digitális, különösen a webes megjelenítés irányába. Az időtálló és széles látókörű informatikai alapok súlya szintén nőtt. Általános iskolában kicsit nagyobb szerephez jutott a táblázatkezelés is. Ugyanakkor háttérbe szorult az operációs rendszer mélyebb ismerete és a programozás. Szakközép és szakiskolákban háttérbe szorult az adatbázis-kezelés és szinte megszűnt az algoritmizálás, programozás.
A meglévő informatika, ill. számítástechnika tantervek többségét mind tartalmi, mind óratervi szempontból módosítani kell. Az általános iskolák egy része növelni fogja az informatikára fordított óraszámokat, mert azok nem érik el a kerettantervi minimumot sem. Mások viszont csökkenteni fogják, mert sokkal több órában tanítottak, és a szabad órakeret nagy részét elviszik más tárgyak. Sokan pedig tartalmi okok miatt kényszerülnek kisebb-nagyobb változtatásokra.
Az alábbiakban arra a kérdésre keressük a választ, hogyan lehet törvényes, szakmailag és pedagógiailag jó informatika helyi tantervet írni, vagy a meglévőt úgy módosítani, hogy a követelményeknek megfeleljen. Milyen dokumentumokra van szükségünk? {2001-ben, szerk.}
Elméletileg meglehetősen sok dokumentumot kell ahhoz ismerni, hogy jó informatika helyi tantervet írjunk. Gyakorlatilag azonban elég a megfelelő iskolatípus kerettanterve és a kerettantervek alkalmazását leíró OM kiadvány. 2000. szeptembere óta mindkettő ott van az iskolákban. Jó, ha kéznél van a NAT is, hogy például a közös követelményeket jobban be tudjuk építeni az anyagba. Ennél is fontosabb, hogy odafigyeljünk néhány – a közoktatási törvényből és a kerettantervi rendeletből adódó – “ökölszabályra”, alapszabályra. Álljanak itt a legfontosabbak, távirati stílusban:
1. Az iskola helyi tantervének évfolyamonként tartalmaznia kell a kerettanterv által előírt tantárgyakat és modulokat, valamint azok óraszámait. A kerettantervben előírt (informatika) óraszámokat az adott tanévben kell teljesíteni. Kivétel lehetséges. Ugyanis a középiskola helyi tanterve (többek között) az informatika tantárgyra előírt tananyagot és óraszámokat a kilencedik-tizenkettedik évfolyamokon átcsoportosíthatja.
2. Az iskola helyi tantervének évfolyamonként tartalmaznia kell a kerettantervben meghatározott tantárgyak és tantervi modulok adott évfolyamra megállapított tananyagát. Kivétel itt is lehetséges. Az iskola a helyi tantervében, az egyes tantárgyakra előírt tananyagot és óraszámokat, az egymást követő páratlan és páros évfolyamok között átcsoportosíthatja.
3. A tanterv nem tartalmazhat (súlyos) szaktudományos hibákat.
4. A tantervnek tartalmaznia kell a kötelező, és ha van, a választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait.
5. A tantervnek tartalmaznia kell a tananyagot és a követelményeket.
6. A tantervnek tartalmaznia kell a taneszközök kiválasztásának elveit (vagy a taneszközök felsorolását). Az informatika tantárgy esetében ezeket nem célszerű a pedagógiai programra hagyni, hiszen korszerű és elegendő szoftver és hardver taneszköz nélkül az informatika (kerettantervi) anyag nem tanítható.
7. A tantervnek tartalmaznia kell a magasabb évfolyamba lépés feltételeit.
8. Valamint az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit. Lehet, de ezt sem célszerű a pedagógiai programra hagyni.
9. A tantervnek tükröznie kell a NAT közös követelményeit, és összhangban kell lennie más tantárgyak (és modulok) tanterveivel.
A legegyszerűbb, ha kész (minta) helyi tantervet szerzünk és adaptálunk. Ha mintának egy (nagy) kiadó helyi tantervét választjuk, akkor biztosak lehetünk abban is, hogy időre a tantervhez illeszkedő tankönyv is rendelkezésünkre fog állni. A legtöbb kiadó ezeket a helyi tanterveket ingyen terjeszti. Az FPI honlapjáról is letölthetők informatika tantervek:
Mielőtt az érdemi munkát elkezdjük, ismerni kell a tantárgy helyi óraszámait. Ez részben a helyi közösség (tantestület, szülők) döntésétől függ. A kerettantervek előírják az informatikára fordítandó minimális óraszámokat, ezeknél kevesebb tanóra nem tervezhető, de
több igen.
Milyen időkeretekből növelhető az informatika tantárgy óraszáma?
A lehetőségek az iskolatípustól is függenek. Az általános iskolában elsősorban a szabadon tervezhető sáv használható óraszámbővítésre, ez 5-6. osztályban 2-2 óra 7-8. osztályban 1-1 óra. Ha a tantárgyat emelt szinten tanítják, azaz legalább heti fél órával megemelve, akkor a tanulónak választható (de a fenntartó által kötelezően finanszírozandó) tanítási órák terhére is megemelhető az óraszám. Ez 6. osztályig egy-egy tanulónak maximum heti 2 plusz óra lehet, 7-től maximum heti három.
Gimnáziumban a szabadon tervezhető sáv nagyobb, de megemelhető az óraszám, a választható tanítási órák terhére is, ehhez nem szükséges emelt szintű oktatás sem. Fontos, hogy szakközépiskolákban a fentieken túlmenően, a szakmai orientációra biztosított időkeret is felhasználható informatikaoktatásra.
Nem szabad elfelejteni az integrált tantárgyak kialakításának lehetőségét sem. Ha a személyi feltétel adott, az informatikát célszerű összevonni a technikával és/vagy a mozgókép és médiaismerettel. Elképzelhető összevonás a matematikával, fizikával, rajzzal vagy a magyar nyelvvel is. Integrált tantárgy kialakításánál természetesen a kerettantervi tananyag nem változik és az óraszámokat is össze kell adni. Ha a tanár ügyel a helyes arányokra, az integrált tantárgy nem kevés pedagógiai haszonnal jár.
Milyen részekből álljon, és milyen struktúrájú legyen az informatika helyi tanterv?
Erre nincs különösebb megkötés, de érdemes figyelembe venni, hogy a cikk elején összefoglalt fontosabb alapszabályok legegyszerűbben úgy teljesíthetők, ha a tanterv részei megfelelnek egy vagy több szabálynak. Jó, ha a tanterv egyszerű szerkezetű, áttekinthető, célszerű hierarchikus szerkezetet alkalmazni, hogy elkerüljük a fölösleges ismétléseket. Például a taneszközöket fölösleges minden évfolyamnál leírni. (Egyébként a tantárgyi helyi tanterveknek nem kell követniük a kerettanterv felépítését.)
A helyi tanterv minden részletével terjedelmi okok miatt, nem kívánunk foglalkozni. A tananyagról azonban fontos megjegyezni, hogy ha csak minimális óraszámra tervezünk, akkor a kerettantervi tartalmakat szűken kell értelmezni, csak a legegyszerűbb eljárásokat, módszereket kell tárgyalni, szem előtt tartva a továbbhaladás feltételeit.
Gyakran elhanyagolt terület a közös követelmények, például a következőkre gondolunk:
Meg kell említeni a magyar szakemberek, tudósok, szerepét a számítástechnika fejlődésében (Neumann János, Kemény János, Kalmár László, Kozma László …). Az informatika tantárgy egyes területei jelentős szerepet vállalhatnak a kommunikációs képességek és készségek fejlesztésében: különösen a hálózati kommunikáció, a multimédia ismeretek és a dokumentumkészítés.
Az Internet szolgáltatásainak használata elősegíti az európai és a távoli népekkel, kultúrákkal való (virtuális) megismerkedést és a kapcsolattartást is. A testi és lelki egészség megőrzésére gondot kell fordítani (ergonómiai szempontok, a szem védelme …). Tudatosítani kell a túlzott informatikai eszközhasználat károsító hatásait (számítógép- és videojáték-függőség).
Az informatika társadalmi szerepének megértése és annak megismerése, hogy a számítógépet hol alkalmazzák a munka világában, része a tanulók pályaorientációjának. Igen sok számítógépet használó szakma létezik.
Az informatikában központi szerepet játszik az adat és az információ megszerzése, tárolása, feldolgozása. A tanulás lényegében információs folyamat, amely a diák életében rendkívül fontos, mindennapi tevékenység. Ezért a tanulás tanítása az informatika tantárgynak is feladata. Az informatika tankönyvekben és oktatóprogramokban legalább rejtve, a struktúrában, meg kell jelenniük bevált tanulási módszereknek. A multimédia oktatóprogramok széles skálája segíti az önálló tanulást.
A papír tankönyv mellett, használjunk digitális könyvet is, különösen, ha több tanulónak van otthon számítógépe. Fontos, hogy olyan elektronikus könyvet használjuk, amely a kerettantervre épül. A jó kibertankönyv megkönnyíti a tanár munkáját, nem csak azért, mert gazdag hipermédia anyagot tartalmaz, hanem a gyereket is irányítja a tanulás során.
Amit nem szabad elfelejtenünk, a szaktanterem (és a finanszírozása).
Az informatikaoktatáshoz szaktanterem szükséges: megfelelő világítás, elektromos hálózat, fehértábla, (ergonómiailag) megfelelő számítógépasztalok. Annyi számítógép, hogy minden diáknak jusson. Szükséges helyi hálózat szerverrel, nagysebességű internet kapcsolattal, hálózati nyomtatóval és szkennerrel.
Az informatika kerettanterv feltételezi a multimédia számítógépes hátteret, megfelelő méretű memóriával és háttértárakkal CD-olvasóval, hangkártyával. Valamint feltételezi a jogtiszta programokat: grafikus operációs rendszert, szükséges segédprogramokkal (vírusellenőrző, tömörítő programokkal) böngésző, rajzoló, képszerkesztő programokkal, továbbá szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutató-készítőt, valamint magas szintű programozási nyelvet. Szükségesek az oktatóprogramok és a digitális oktatási anyagok is.
Az informatika oktatásánál, ugyanúgy, mint más tantárgyak esetében lényeges, hogy rendelkezésre álljon megfelelő tankönyv, amiben a tanuló utána tud nézni az órai anyagnak, összefüggéseknek, a saját jegyzet készítése bár fontos, de nem pótolja a rendszerezett ismereteket nyújtó tankönyvet.
Végezetül pedig ne felejtsük el, hogy a szaktantermekhez rendszergazda is szükséges.
Mivel a kerettantervben viszonylag új és lényeges elemként jelent meg a “belépő tevékenységformák” a továbbiakban néhány értelmező megjegyzést teszünk velük kapcsolatban, elsősorban az általános iskolai kerettantervet tartva szem előtt.
A tanulói tevékenységeket is építsük be az informatika tantervbe!
A kerettantervben szereplő belépő tevékenységformák mind a képességfejlesztésben, mind a tananyag elsajátításában meghatározó szerepet játszanak. Az informatika tantervben nincs mereven szétválasztva az újonnan belépő és a már előzőleg is alkalmazott tevékenységforma, nem is lett volna sok értelme. A helyi tanterv készítésekor, és később az órai munka megtervezésekor, vegyük figyelembe az alábbi szempontokat, javaslatokat.
A tanár feladata, hogy ahol csak lehetséges, a közösen elvégzett gyakorlati feladatokon keresztül ismertesse az adott témát. Az elméleti jellegű témáknál is vonjuk be a számítógépet, mint oktatástechnikai eszközt, ehhez célszerű beszerezni oktatási anyagokat, oktatóprogramokat is. A számítógép használatának képességét fokozatosan kell kialakítani a tanulókban. Általános iskolában az informatika tantárgy 6-8. évfolyamokon kötelező, a témakörök többsége évenként ismétlődik egyre mélyülő tartalommal. Az alábbiakban témakörönként összefoglalóan áttekintjük a tanulói tevékenységeket, illetve a velük kapcsolatos tanári feladatokat.
Az informatikai alapok részben alakítsuk ki az információ köznapi fogalmának, az adat és az adatmennyiség fogalmának helyes használatát. Használjanak a tanulók távközlési eszközöket, különféle kommunikációs eszközöket és formákat. Gyakorolják ugyanannak az ismeretnek különféle jelekkel való leírását, ismerkedjenek meg érdekes feladatok kapcsán néhány egyszerű titkosírással és bináris kóddal. Fontos, hogy megbeszéljük a túlzott informatikai eszközhasználat (tévé, videó, számítógép) veszélyeit, esetleges egészségkárosító hatásait. Alapvető tevékenység legyen a személyi számítógép perifériáinak, egységeinek (pl. billentyű, egér, lemezegységek) gyakorlott kezelése.
Az iskolában alkalmazott operációs rendszer kezelésének megismerése, könyvtár- és állományműveletek rendszeres használata igen fontos. Ezek a tevékenységek alapozzák meg a későbbi alkalmazói programokkal történő hatékony munkát, hiszen akkor szükségük lesz a tanulóknak, arra, hogy kész munkáikat, dokumentumaikat, táblázataikat különböző alkönyvtárakba tegyék, azokról másolatot készítsenek, lemezen tárolják, tömörítsék stb. Az operációs rendszerrel kapcsolatos ismeretek, tevékenységek végigkísérik a gyerekek informatikai tanulmányait. A mélyebb készségszintű használat begyakorlása nem itt történik, hiszen lesz még rá lehetőség az alkalmazások során. A víruskeresés kapcsán szót kell ejteni a vírusírás, vírusalkalmazás káros, etikátlan voltáról. Továbbá az informatikai eszközök és szoftverek etikus használatáról is.
A kommunikáció hálózaton témakör összefügg az operációs rendszer ismeretekkel, hiszen a távhálózati hozzáférés lehetősége illetve a böngésző programok szervesen kapcsolódnak a grafikus felhasználói felületű operációs rendszerekhez. Az interneten történő keresés tevékenységét, azért is érdemes minél előbb megismernie a tanulóknak, mert más tantárgyakhoz igen hatékony segítséget nyújt.
Az elektronikus levelezés alapjait az egymásnak küldött levelek segítségével tanulják meg a gyerekek, majd e tevékenység során szerzett gyakorlati tapasztalatokat felhasználhatják például idegen nyelvi tanulmányaikhoz. A böngészést és a levelezést gyakoroltathatjuk integrált tevékenységeken keresztül is. Hálózati csevegéssel a gyerekek szívesen töltik az időt. A bemutatás, és a szükséges etikai, viselkedési normák megbeszélése után, a tanulók önállóan gyakorolhatnak. A gyerekek figyelmét arra is célszerű felhívni, hogy a túlzott, szinte szenvedéllyé váló (főleg otthon éjszakai órákban folytatott) csevegés káros, és a személyes emberi kapcsolatokat nem pótolhatja. A tevékenységek során szükség van adatbázisokban való keresésre és lekérdezésre is, legyen a távoli, vagy helyi multimédiás adatbázis, vagy iskolai könyvtári adatbázis.
A szöveg, kép és zene valamint a dokumentumkészítés számítógéppel lényegében ugyanaz a témakör és a jelenlegi informatikaoktatásban központi helyet foglalnak el. Rajzok ábrák készítése, képek kezelése, szerkesztése, szöveges dokumentumba helyezése, nyomtatása, mentése, esetleg elküldése tanulói tevékenység. Az irányított és önálló dokumentumkészítés túl azon, hogy része az “információs írástudásnak” és fontos készségeket fejleszt az alkotó munka örömével is, motiválja a tanulót. A szövegszerkesztés alapjait egyszerű dokumentumok elkészítése során gyakorolhatják a tanulók: ismerjék a dokumentumkészítés menetét; a szövegírás alapszabályait; a karakter, a bekezdés és az oldal, egyszerűbb formázási lehetőségeit; a vágólap használatát; tabulátorok és egyszerű táblázatok használatát; mentést; nyomtatást. A korszerű szövegszerkesztők számos különleges szolgáltatásának ismerete nem lehet cél, fontosabb az alapok megfelelő elsajátítása.
Ha a minimálisnál nagyobb óraszámban tanítunk, akkor célszerű a többletidőt itt felhasználni. Készíthetünk animációkat, hangfelvételeket, digitalizálhatunk képet és zenét. Letölthetünk weboldalakat, és azokat felhasználhatjuk saját munkáinkban. Természetesen itt szót kell ejteni a szerzői jogról, az etikus forrásfelhasználásról, és a mások munkáira való hivatkozás szabályairól.
A táblázatkezelés témakörét is közösen végzett tevékenységek sorával ismertethetjük meg a tanulókkal. Minden új témakört célszerű a gyerekek motiválásával kezdeni. Ezért világítsuk meg, mikor célszerű táblázatkezelőt használni. Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok, problémák táblázattal történő megoldásán keresztül ismerkedjenek meg a tanulók a táblázatkezelő programokban használható alapvető adattípusokkal, használjanak egyszerű képleteket. Ismerkedjenek meg formázási lehetőségekkel, a diagrammal, és a munkát megkönnyítő műveletekkel (másolás, mozgatás…). Cél, hogy a tanuló a legalapvetőbb lehetőségeket, funkciókat ismerje, és képes legyen az aktivizálásukra.
Az algoritmusok és adatok témaköre a kerettanterv szűkre szabott órakerete miatt elsősorban a továbbhaladás feltételeire épüljön: a tanuló képes legyen egyszerű térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat végrehajtani; ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket; tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. Célszerű az algoritmusokat programozni is, hiszen, ez motiválhatja a gyerekeket. Nevelési feladat, hogy a tanuló megértse: a számítógépben az algoritmus végrehajtódik “életre kel”. (Ez azért óriási jelentőségő, mert az embernek már csak a feladattípus megoldásának tervét kell elkészítenie és programoznia. A konkrét feladatokat már a számítógép oldja meg, végzi el, gyorsan és megbízhatóan, akkor is, ha nagyon sok van belőlük.)
Ha lehetőség nyílik az informatikát magasabb óraszámban tanítani, akkor érdemes az algoritmikus gondolkodás fejlesztésére is több időt fordítani. Lehetőleg gépen megvalósított algoritmusok (programok) bemutatása és közös elkészítése révén. Az informatikában széles lehetőség van a tantárgyi koncentrációra. Egyes alkalmazói programok tanításánál célszerű figyelembe venni más tantárgyak témaköreit, feladatait és ezeket támogató számítógépes megoldásokat készíteni. Például fizikai, kémiai vagy földrajzi statisztikai táblázatok és diagramok készítése, irodalmi szöveg gépelése és formázása szövegszerkesztővel, vagy valamely természettudományos területhez vagy történelmi témához adatok, leírások keresése adatbázisokban, interneten.
Könyvtárhasználat során adott művek keresése a könyvtár szabadpolcos rendszerében és a tematikus gyűjtőmunka fontos tevékenységek. A tanulók adatokat gyűjthetnek a számítástechnika vagy az írás történetéről, a távolsági kommunikációról, a jelrendszerekről, titkosírásokról. A könyvtári munka során célszerű olyan feladatokat adni, amelyek az általános informatikai műveltséget fejlesztik. Ilyen tevékenységek például a következők: tájékozódás a mai hardvereszközök világában, adatok gyűjtése a számítógépek alkalmazási területeiről, a robotok várható fejlődése, számítógépek szerepe a gépkocsikban vagy a modern lakásokban. E munka során a tanulók használjanak folyóiratokat, ismeretterjesztő könyveket, lexikonokat, CD-ket, tanári irányítással. Az internet is lehet információforrás. A tanulók ismerjék meg a különböző típusú dokumentumokat, tájékozódjanak szerző, cím szerint a betűrendes leíró katalógusban. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata elsősorban szaktárgyi feladatokon keresztül valósuljon meg. Különböző könyvtárak meglátogatása órakereten kívül is megvalósulhat.
Egyes tevékenységekre igénybe lehet venni nem tanórai foglalkozásokat is. Például lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók délután önálló munkára használhassák a számítógépet, internetet (tanári felügyelettel). Ilyen délutáni szabad géphasználaton gyakorolhatják a tanulók, pl. a böngészést, levelezést, csevegést vagy adott témájú dokumentumkészítést, vagy közös munkában osztályújság készítését.
Végh András, FPI honlap, 2001.
Felhasznált irodalom: NAT 1995, Informatika kerettantervek OM, 2000, Kerettantervi segédletek, OM, 2001