INFORMATIKA Kerettanterv 2012 - egyet előre, egyet hátra

2012.10.16 11:48

Végre elérhetőek az iskolakezdésre beígért, de csak a napokban megjelent kerettantervek. Egy kerettanterv alapvető funkciója, hogy a Nemzeti alaptanterv (NAT) céljait, fejlesztési feladatait, közműveltségi tartalmait a tanárok és a tankönyvszerzők számára közvetlenül használható, „fogyasztható” tantárgyi tantervekben fogalmazza meg. Azért kerettanterv, mert olyan „keret”, amely elvileg még kiegészíthető (jelenleg csak 10%-ban) helyi tartalmakkal, követelményekkel.  Egy kerettantervnek tartalmi szempontból „felülről kompatibilisnek” kell lennie azzal a NAT változattal, - ez jelenleg a NAT 2012 – amelyre épül.Ez többek között azt jelenti, hogy a kerettantervnek minden ismeretet tartalmaznia kell, amit a NAT előír. Ha nem így lenne, nem sok értelme lenne az ilyen tartalmi szabályozásnak, előírásnak.  Mivel a kerettanterveket remélhetőleg javítani fogják, meg kell jegyeznem, hogy a következőkben az első (pontosan: 2012.10.12-ei) letölthető változatot használtam!

Példaként nézzük meg, hogy a most megjelent gimnáziumi (9-10. évfolyam) informatika kerettanterv megfelel-e ennek a követelménynek. Ez legegyszerűbben úgy valósítható meg, ha egy kétoszlopos táblázatban elhelyezzük a két tantervet. Az első oszlopban a NAT 2012 informatika közműveltségi tartalmait (9-12 évf.) hat sorban, hogy minden témakörnek jusson egy sor. A második oszlopban és hat sorban a neki megfelelő kerettanterv megfelelő témaköreit.  Így témakörönként az egy-egy sorban lévő két szöveg már egyetlen pillantással összevethető.

Meglepő, hogy az alábbi dőlt betűs NAT bekezdések (tartalmak) nem találhatók a kerettantervben, formálisan hiányoznak belőle:

— „Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai.”

— „Dokumentumok nyomtatási beállításai.”

— „A weblapkészítés alapjai.”

— „Tartalomalapú keresés, logikai kapcsolatok.”

— „A globális információs társadalom.”

— „A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága, esztétikai értéke.”

Nem lehet azt mondani, hogy ami a kerettantervben az „Ismeretek/fejlesztési követelmények”-ben nincs benne, az beleértendő az „Előzetes tudás”-ba, (például az operációs rendszer főbb feladatai) ugyanis, ha egy téma szerepel  5-8. évfolyamon és 9-12. évfolyamon is, akkor az utóbbi nem ugyanazt a tartalmat (tudást) jelenti, mint az előbbi, hanem sokkal mélyebbet, szerteágazóbbat. Olyan előzetes tudás pedig nem írható elő, amely kellő mélységgel nem szerepel korábbi évfolyamokon.

Természetesen nem csak szó szerint hiányoznak a fenti bekezdések, hanem tartalmilag is.  Az 50 hasonló bekezdésből majdnem hat hiányzik, ez 12%. A NAT több mint 10%-át kidobták az ablakon? Igaz, hogy mindent részletezve az arány kevesebb is lehet, de ez a hiány nem minden, mert a következő kifejezések (fogalmak) sem találhatók az anyagban: „adatvédelmi törvény”, ”szerzői jogi törvény”, e-ügyintézés, e-kereskedelem. Ugyanakkor a kerettantervben ezek a tartalmak részletezve megjelennek, csak éppen az idézett fogalmak hiányoznak. Nem érthető, hogy miért.

Talán így rejtetten a többi (dőlt betűs) tartalom is „megtalálható” a kerettantervben. Sajnos ezt sem merném állítani.

Például sehol nem található a „számítógépes hálózatok” vagy „A globális információs társadalom”, noha szó esik az informatikai kultúráról, az informatika társadalmi és a személyiségre gyakorolt hatásairól. De mindez még nem „A globális információs társadalom.” (NAT 2012)

Lehet például azt mondani, hogy "A weblapkészítés alapjai" beleértendő az infokommunikációnál "A publikálás módszereinek megismerése, szabályai." témába. A két téma közel áll egymáshoz de nem azonos. Publikálni az interneten nagyon sokféle módon lehet, ha a kerettantervben ide soroljuk a weblapkészítést, azt le kell írni. Különben könnyen kimaradhat például egy tankönyvből.

Előfordulnak kevésbé szembeötlő hiányok is. Például a következő NAT tartalomhoz:

 „Viselkedési kultúra és veszélyforrások az online világban.”

Hozzárendelhető az alábbi kerettantervi szöveg:

„A túlzott internethasználatból, a nagy mennyiségű adatáradatból kialakuló káros életformák azonosítása, a függőség elhárítása.”

Még sincs minden rendben, hiszen nem a nagy mennyiségű adatáradat a probléma, hanem a játékszenvedély, az, hogy az online eltöltött idő plusz a tévé, videó már túl sok, egészségtelen és káros, a gyerekek elhanyagolják a tanulást. Ezekről ma már konferenciák szólnak, nem lehet nagyvonalúan kezelni a problémakört. Téma lehet a biztonságos internet, a jogi szabályozás vagy az internetes bankolás, online játékok, internetes bűnözés….  veszélyei.

Természetesen a témakörök közötti szoros összefüggéseket a kerettantervnek is tükröznie kell (ami nem lehet zavaró ismételgetés), ezért jó, hogy egyes kulcsfogalmak több témakörben is megjelennek. Például a kerettanterv a „veszély”-t később, az elektronikus szolgáltatásoknál is megemlíti:

„Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése.” Ennek dacára itt is jobb lenne, ha megnevezné a különböző elektronikus szolgáltatásokat és veszélyeket. A kerettantervi tartalmakat részletesebbe kell kifejteni, mint a NAT tartalmakat és nem fordítva.

Láttuk, hogy több minden hiányzik az informatika kerettantervből, de ilyen óraszám mellett talán nem is szerkeszthető bele minden, - lehetne ellenvetni. (Most eltekintve attól, hogy ez törvénytelen.) Sajnos ez sem a teljes igazság, mert átböngészve a kerettantervet találunk olyan tartalmakat, amelyek a NAT 2012-ből egyértelműen nem következnek.

Kérdezhetnénk még, de talán fölösleges:

Miért szerepelnek konkrét feladatok kerettantervi szinten? Ezek feladatgyűjteménybe és tankönyvbe valók. Ha mégis, akkor formázással el kell különíteni őket.

A könyvtári informatika a kerettantervben látszólag soknak tűnik. Valójában a 6/65 óraszámarány kevesebb mint 10%. Hasonló az arány a NAT-ban (a közműveltségi tartalmakban) is. Szövegszerűen persze bőbeszédűek, egyébként ez az aránytalanság jellemző.

Miért nincs weblapkészítés? - vagy van? esetleg egy tartalomkezelő rendszer használata?

Az infokommunikáció témakörnél: "Az internetes oldalakról eddig egyoldalúan felénk áramló információs csatorna kétirányúvá alakítása, ...".

Az internet mikor volt egyirányú csatorna? "Eddig" biztosan nem! Az "információs csatorna" nem áramlik sehová! Benne a jelek, adatok, információk áramlanak. Ez nem csak elírás, ez szakmai hiba.

 

Elképesztően redundáns és hosszú a tanterv bevezetője, vessük csak össze a többi tantervével. Mintha a gyalázatosan kis óraszámot szöveggel lehetne kompenzálni.

Egy országos tanterv legyen hibátlan. Megjegyzem, a fenti észrevételek nem pótolhatnak egy alapos tantervi lektorálást.

Javaslom, nézzük át a többi iskolatípus és évfolyam informatika tanterveit is!  Talán jobbak.

Végh András

 

Kapcsolódó tanulmányok:

Informatikaoktatásról, tantervekről

http://veghandras.webnode.hu/informatikaoktatas/

Vélemény az informatika kerettantervekről

http://www.inf.elte.hu/mot/magunkrol/hirek/Lapok/informatikakerettantervvelemeny20121026.aspx

Az ISZE szakvéleménye az informatika kerettantervekről

http://www.isze.hu/download/ISZE_informatika_kerettantervi_velemeny.pdf

 

Újabb lista:

 http://abonyita.inf.elte.hu/2012/10/27/uj-kerettantervek-informatika-oraszamok/